kihallgatas.hu

A gyanúsított kihallgatásának jogi szabályai II.

A tételes kihallgatási szabályokhoz szorosan kapcsolódnak azok a szabályok amelyek a védelemhez való jog maradéktalan érvényesülését szolgálják, és amelyek már a gyanúsítás közlése előtt is kötik az eljáró nyomozó hatóságokat.

A Be. meghatározza, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy – elfogása, idézése, előállítása, körözésének elrendelése, vagy vele szemben elfogatóparancs kibocsátása esetén – a gyanúsítás közléséig kizárólag arra jogosult, hogy

a gyanúsítotti kihallgatással kapcsolatos büntetőeljárási jogairól felvilágosítást kapjon,

védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,

védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon.

A védő pedig a gyanúsítás közléséig kizárólag arra jogosult, hogy az általa védett személlyel a kapcsolatot felvegye és vele ellenőrzés nélkül tanácskozzon.

Ha nincs védője, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt a kihallgatását megelőzőenelőállítása, őrizete esetén haladéktalanul! – figyelmeztetni kell arra, hogy védőt hatalmazhat meg vagy védő kirendelését indítványozhatja. Ezen indítványt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban elbírálja.

Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha nem hatalmaz meg védőt, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki védőt. Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki.

Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védőt kíván meghatalmazni, vagy a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség védőt rendel ki, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a védőt nyomban értesíti és a gyanúsítotti kihallgatást a védő megérkezéséig, de legalább két órára el kell hogy halassza.

Ha a megállapított határidőn belül:

a védő nem jelenik meg, illetve

a gyanúsított vagy a megalapozottan gyanúsítható személy a védővel lefolytatott tanácskozás alapján a kihallgatás megkezdéséhez hozzájárul, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást megkezdi.

A kihallgatás megkezdése előtt tehát a „leendő gyanúsított” még a megalapozottan gyanúsítható személy, akinek tehát joga van már a gyanúsítás közlését megelőzően a védőjével tanácskozni. Ez rendkívül fontos szabály, a védelemhez való jog szerves részét képezi.

A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyer.) 42. § (1) bekezdése meghatározza:

„A büntetőeljárásban részt vevő személyt, ha annak feltételei fennállnak, az első kapcsolatba kerüléskor, de legkésőbb közérthetően tájékoztatni kell a jogairól, és figyelmeztetni kell a kötelességeire. Az eljárás során a továbbiakban a büntetőeljárásban részt vevő személy kérésére, vagy ha azt a nyomozó hatóság egyéb okból szükségesnek tartja, az érintett jogairól és kötelességeiről felvilágosítás adható.”

A Nyer. 137. §-a szerint:

(1) A rendőrségről szóló törvény, illetve a NAV tv. alapján előállított személy előállítása, elővezetése addig tart, ameddig a nyomozó hatóság az előállított, elővezetett személyt átveszi. Ezt követően az előállított, elővezetett személy személyi szabadsága csak a Be. szabályai szerint korlátozható, jelenléte az eljárási cselekmény során a Be. alkalmazásával biztosítható.

(2) A nyomozó hatóság az őt érintő első eljárási cselekmény megkezdésekor megfelelően gondoskodik arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a Be. 386. §-ában szereplő jogait gyakorolhassa.

Ha az előállítást vagy az elővezetést a nyomozó hatóság rendeli el, a nyomozó hatóság az előállítást, elővezetést végrehajtó szervvel együttműködve gondoskodik arról, hogy az előállítás vagy az elővezetés végrehajtása során a végrehajtó szerv a védővel való kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosítsa.

A Nyer. 138. §-a kimondja:

Ha a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt közvetlenül megelőzően vagy annak során észleli, hogy a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, de a gyanúsítottnak vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs védője vagy védőt kíván meghatalmazni:

  • az eljárási cselekményt megelőzően vagy
  • szükség esetén az eljárási cselekmény megszakításával és megfelelő idő biztosításával lehetővé teszi, hogy

a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védőt hatalmazhasson meg, vagy védőt rendel ki.

A nyomozó hatóságnak haladéktalanul gondoskodnia kell a védő értesítéséről, és a gyanúsított számára megfelelő időt – legalább egy órát – biztosít, hogy a védőjével rövid úton tanácskozzon.

Ha a védővel való tanácskozás alapján a gyanúsított a kihallgatás megkezdéséhez hozzájárul, a nyomozó hatóság a kihallgatást abban az esetben is megkezdheti, ha a Be. 387. § (3) bekezdésében megállapított határidő nem telt el.

A tanácskozás körülményeit és a gyanúsított hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Amennyiben tehát a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt előállítják, és esetében védő részvétele kötelező az eljárásban, akkor már a gyanúsítás megkezdése előtt fel kell világosítani mindezen jogairól, és akkor is lehetővé kell tenni a védőjével való tanácskozást – legalább egy óra időtartamban – ha a védő a kihallgatáson, egyéb nyomozási cselekményen nem tud megjelenni. Így pl. a védő ekkor tájékozódhat az ügyről, a történtekről a védencétől, és akár közölheti azt is, hogy jelenléte nélkül ugyan a kihallgatást foganatosíthatják, a megalapozott gyanút közölhetik, de vallomást ne tegyen.

A tájékoztatás elmaradása, és a védővel történő tanácskozás lehetőségének nem biztosítása a védelemhez való jogot sérti.

Ilyen esetben mindig vizsgálni kell, hogy az így beszerzett bizonyíték – vallomás – felhasználható-e törvényesen a következőkben, vagy ki kell-e rekeszteni a bizonyítékok köréből. Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg.

Dr. Csontos Zsolt LL.M.

gazdasági büntetőjogi szakjogász

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .