kihallgatas.hu

A gyanúsított kihallgatásának jogi szabályai I.

A gyanúsított vallomása bizonyítási eszköznek minősül. Éppen ezért a kihallgatásának jogi szabályainak ismerete alapvető fontosságú. A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Nem értékelhető ugyanis bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a meghatározott hatóság bűncselekmény útján (pl. a vallomást kiverik a kihallgatottból), más tiltott módon (pl. bírói engedély nélküli telefonlehallgatás) vagy a résztvevők büntetőeljárási jogainak (pl. törvényes figyelmeztetések nélküli kihallgatással) lényeges sérelmével szerzett meg.

A nyomozás során először gyanúsítottként kell kihallgatni a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt. Ez az alábbi módon és sorrendben kell hogy megtörténjen.

Meg kell állapítani a gyanúsított személyazonosságát.

Ennek során a terheltnek nyilatkoznia kell az alábbi adatokról:

  • neve, születési neve,
  • születési helye és ideje,
  • anyja neve,
  • állampolgársága,
  • személyazonosító okmányának száma,
  • lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye,
  • kézbesítési címe, telefonos elérhetősége.

Ezek általában mintegy gépiesen, valamely személyazonosító okmány, és a hatóság által hozzáférhető központi adatbázisokból beszerzett adatok alapján történik. A saját gyakorlatomban volt azonban olyan eset, ahol az egypetéjű fiú ikrek egyik tagja követett el bűncselekményt, és attól tartva, hogy ő maga körözés alatt áll, a testvére adatait diktálta be, miközben nála nem volt semmilyen irat, ami lebuktatta volna. A lakcím nyilvántartó adatai, nem mellékesen az ott szereplő fotó alapján is minden jónak tűnt, ugyanakkor a nonverbális kommunikácója felébresztette a gyanúmat, hogy valami nem stimmel. A kihallgatás menetében lekértem a lakcíme adatait is, és ekkor már láttam, hogy van egy ugyanide bejegyzett ikertestvére is, így már célirányos kérdések hatására beismerte, hogy a testvére adatait használta. Arra persze nem gondolt, hogy így újabb bűncselekményt is elkövet.

Nos az adatok felvételét és ellenőrzését követően jön a legfontosabb, a figyelmeztetés.

Ismertetni kell a jogait és figyelmeztetni kell arra, hogy

    • nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta,
    • a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát,
    • ha vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, (itt érdemes megjegyezni, hogy igen sok kihallgató néz túl sok amerikai filmet, és úgy közli ezt a figyelmeztetést, hogy „amit mond az bizonyítékként felhasználható Ön ellen”, holott ez butaság., hiszen nem így szól a normaszöveg, és természetesen nem csak ellene, de mellette, érdekében is felhasználható amit elmondott. Különben nem is lenne értelme védekeznie.)
  • mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthet (a továbbiakban együtt: terhelti figyelmeztetés).

Ezt a figyelmeztetést a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során történő első kihallgatásakor kell közölni, azaz ezt követően újabb és újabb kihallgatásokat követően nem kell ismételgetni.

A terhelti figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. Ha ennek nem tesznek eleget akkor a vallomása –  fontos kivétellel – bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

Ez a kivétel az, hogy, ha a terhelt

    • az eljárás során korábban terhelti figyelmeztetésben már részesült és a folytatólagos kihallgatása során védővel rendelkezik, vagy
  • a terhelti figyelmeztetés után a közlését fenntartja.
  •  

No de mint láttuk a jogaira is ki kell oktatni. Ezek a jogok a következőek:

  • megismerheti a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,
  • megfelelő idő és körülmények biztosítását kérheti a védekezésre való felkészüléshez,
  • a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről felvilágosítást kapjon,
  • védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
  • a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,
  • vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,
  • bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán felszólaljon,
  • a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
  • jogorvoslattal éljen,
  • az eljárás ügyiratait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – teljes terjedelmében megismerje,
  • egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze.

Ha még fogva is van tartva:

  • megismerje a fogva tartásának okát és ennek változását,
  • a fogva tartásáról egy általa választott személyt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztasson,
  • a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele személyesen, postai vagy elektronikus úton ellenőrzés nélkül érintkezzen,
  • az általa választott személlyel a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság rendelkezése szerint személyesen felügyelet mellett, továbbá postai vagy elektronikus úton ellenőrzés mellett érintkezzen.

Köteles:

  • az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint jelen lenni,
  • a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, valamint ezek megváltozását – a változást követő három munkanapon belül az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed a költségkedvezmény indítványozásához való jogra és annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.

Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a terheltet a jogairól írásban is tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed a fogva tartásnak az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges végső tartamára, a fogva tartás meghosszabbításának, fenntartásának és felülvizsgálatának szabályaira, valamint az e határozatokkal szembeni jogorvoslathoz, illetve a fogva tartás megszüntetése iránti indítvány benyújtásához való jogra is.

Azért, hogy a védekezésre való felkészüléshez megfelelő időt és körülmények biztosításához, és a védőjével való ellenőrzés nélküli kapcsolattartáshoz való joga érvényesüljön, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdését vagy elvégzését legalább egy órára elhalasztja, ha a terheltnek a védekezésre való felkészülésre, vagy a védővel való tanácskozásra az eljárási cselekmény megkezdése előtt – a terhelt és a védő önhibáján kívüli okból – nem volt lehetősége.

A bíróság vagy az ügyészség a hozzátartozóval való érintkezést kizárólag a büntetőeljárás eredményessége, vagy más személy életének, testi épségének védelme érdekében korlátozhatja vagy tilthatja meg. Az erről szóló határozat ellen a terhelt és a védő élhet jogorvoslattal.

Mindezek után érünk el tartalmilag a lényeghez, amikor is a gyanúsítottal közölni kell magát a gyanúsítást, azaz azt, hogy milyen tényállás alapján milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják.

Kép forrás: Ashland University Criminal Justice News

Ha a gyanúsított vallomást kíván tenni, a terhelti figyelmeztetés közlését követően meg kell kérdezni tőle

  • a foglalkozását,
  • a munkahelyét,
  • az iskolai végzettségét,
  • a családi körülményeit,
  • az egészségi állapotát,
  • a jövedelmi viszonyait,
  • a vagyoni körülményeit,
  • a katonai rendfokozatát, a címzetes rendfokozatát és a kitüntetéseit.

Nagyon fontos, de leginkább elméleti előírás, hogy a terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa, és csak ezek utána, vagy ha ő maga nem akar élni ezen összefüggő vallomás tételi jogával, kérdések intézhetők hozzá. Nos a gyakorlatban ez szinte minden kihallgatáson, és szinte minden hatóság előtt nem így szokott történni, hanem folyamatosan kérdésekkel bombázzák a terheltet, így irányítva a kihallgatás menetét, és irányát. Ez jobb esetben nem prejudikatív, és bűnösség vélelmen alapuló, rosszabb esetben már itt a kihallgató fejében meglévő „igazságkép” alapján kerül rögzítésre.

Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell.

Szintén elméletben a terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy valótlan tény állítását foglalja magában.

Ennek a semmibevételére tengernyi példát tudok felhozni, melyet a kihallgatás szabálytalansága körében részletezek inkább, mivel itt a jogi szabályok ismertetése a cél.

Ha a terhelt a vallomástétel megtagadását követően vallomást tesz, hozzá kérdés intézhető.

Ez megint egy jó elméleti előírás, a gyakorlatban számtalanszor előfordul, hogy a vallomást megtagadó gyanúsítotthoz lelkesen kérdéseket intéznek, melyek tételesen jegyzőkönyvbe is rögzítenek, hogy mindenki lássa, a súlyos kérdések terhe alatt meg sem mert nyikkani a szerencsétlen flótásunk. Ennek csak az a szépséghibája, ami az előző jogszabályi rendelkezésből következik: ha él a vallomás megatagadási jogával, akkor hozzá egyetlen kérdés sem intézhető.

Nagyon fontos, hogy a terheltnek az ügyben korábban, vagy más ügyben tanúként tett vallomása bizonyítási eszközként felhasználható, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik.

 A terheltnek más ügyben tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .