A sértett jogai a büntetőeljárásban

Az új büntetőeljárási törvényünk a sértett jogait a korábbi kódexhez képest többlet jogokat biztosítva szabályozza. Az új Be. általános indokolása hangsúlyozta, hogy a sértett határozott törvényi támogatásban kell, hogy részesüljön, lehetőséget és segítséget kell kapjon ahhoz, hogy az őt ért sérelmeket előadhassa, ezáltal fel dolgozhassa, továbbá a jóvátételi igényének érvény szerezhessen.

 

A Be. a sértett fogalmát a természetes személyeken kívül a jogi személyekre is kiterjeszti: a sértett az a természetes vagy nem tényleg te nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette, határozza meg a Be.50. §-a.

A sértett általános jogait a Be 51. §(1) bekezdése határozza meg:

A sértett jogosult arra, hogy

 

bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen
a perbeszédek során felszólaljon
a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és a törvényben meghatározottak szerint szerint kérdéseket tegyen fel
az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat -a törvényben meghatározott kivételekkel- megismerje
a büntetőeljárási jogairól , és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomkzó hatóságtól felvilágosítást kapjon
a törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen
segítő közreműködését vegye igénybe, polgári jogi igényét érvényesítse, ezen szándékát már a nyomozás során bejelentse
magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen

A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

A sértett bármikor nyilatkozhat arról is, hogy a továbbiakban az eljárásban sértetti jogait nem kívánja gyakorolni. A nyilatkozat nem zárja ki, hogy az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa. A sértett a nyilatkozatot bármikor visszavonhatja. Ha a sértett a nyilatkozatot visszavonta, sértetti jogait a büntetőeljárásban a továbbiakban a visszavonástól gyakorolhatja.

Ebben az esetben a sértett bejelentett polgári jogi igényét vagy az erre vonatkozó szándéknyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni.

Az új kódex a sértettnek további különleges, korábban nem létező jogokat is deklarált:

A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben

a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről
a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról
az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról
az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről
a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról
 javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról

Ezen jogok biztosítását hazánk nemzetközi kötelezettségeinek betartása indokolta. Erre azokban az esetekben lehet szükség, amikor az áldozat sérelem veszélyének vagy azonosított kockázatának lehet kitéve. E körben olyan tényezőket, adatokat kell figyelembe venni, mint például a bűncselekménynek a tárgyi súlya, az elkövető személye, az elkövetés körülményeiből az elkövető személyiségéből a megtorlásra levonható következtetések, stb.

Az eljárás ügyiratait a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben az erre irányuló indítványra ismerheti meg.

A megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed, ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a további bizonyítási eszközöket is.

Nem képezi az eljárás ügyiratainak részét az ügyészség és a nyomozó hatóság között a felügyelet és irányítás gyakorlásával összefüggésben keletkezett ügyirat, különösen az ügyészségi utasítás, nyomozási terv, határozat tervezet és az előterjesztés.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését

  • a megvizsgálás lehetővé tételével,
  • erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával,
  • saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével,
  • az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével, illetve
  • jogszabályban meghatározott egyéb módon (pl. elektronikus úton) biztosítja.

A megismerés joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

A megismerés joga, illetve a megismerésnek módja nem korlátozható:

  • az olyan eljárási cselekményről készült ügyirat vonatkozásában, amelyen az indítványozó jelen volt, vagy e törvény rendelkezései szerint jelen lehetett és
  • a szakvélemény vonatkozásában.

A megismerés – indítványnak megfelelő – biztosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az indítvány előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az ügyiratai közül azoknak a megismerését, amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta.

Az iratok megismerési joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, a minősített adatok kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.

Vannak azonban olyan sértettek is, amelyeknek mindezeken túl még további többlet jogai vannak. Ezek attól függ, hogy a sértett kárigényét is érvényesíti-e a büntetőeljárásban, vagy magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként lép-e fel.

Magánvádló ez a sértett aki:

  • könnyű testi sértés,
  • magántitok megsértése
  • levéltitok megsértése
  • rágalmazás
  • becsületsértés
  • kegyeletsértés,
  • becsület csorbítására alkalmas hamis kép vagy hangfelvétel készítése

esetén a bírósági eljárásban a vádat maga képviseli. Ebben az esetben kvázi ügyész, sértett és akár a tanú is egy személyében.

Pótmagánvádló

az a természetes vagy nem természetes személy aki-törvényben meghatározott esetekben- a közvádló helyébe lép, közvádas bűncselekmények esetében átveheti illetve folytathatja a vád képviseletét(Be. 54.§). A pótmagánvádló nem magánvádlót, hanem bizonyos konkrét esetekben a közvádlót pótolja, az ő helyébe lépve a pótmagánvád feltételeit és a pótmagánvádra folyó eljárást a büntetőeljárási törvény a külön eljárások körében a CV. fejezetben részletezi.

Magánfél

az a sértett, aki a terhelttel szemben a vád tárgyává tett cselekményből adódó vagyoni kárát érvényesíti. Azonban a magánfél csak:

  • érdemben elbíráló döntést fellebbezhet,
  • egyezség esetében nem hagyható jóvá,
  • másod-harmad fokon nem emelhető,
  • nincs helye előzetes végrehajthatóságnak.

Ebben az esetben a magánfél mint sértett a bírósági eljárásban tehát olyan polgárjogi igényt (kárigényt) érvényesíthet, amely őt az elbírált bűncselekmény folytán érte (Be. 55. §). A bíróság:

  • kötelezheti a vádlottat a polgárjogi igény megfizetésére,
  • el is utasíthatja a polgári jogi igényt (ha azt alaptalannak tartja) vagy
  • egyéb törvényes útra is utasíthatja, ha elbírálása az eljárás befejezését késleltetné.

Ismételen hangsúlyozom, hogy a sértettnek fellebbezési joga csak a polgári jogi igényének érdemben elbíráló rendelkezése ellen van. Így tehát polgárjogi igényinek egyéb törvényes útra történő utasításával szemben nincs jogorvoslati lehetősége a büntetőeljárásban.

Dr. Csontos Zsolt LL.M., gazdasági büntetőjogi szakjogász

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .