kihallgatas.hu

A vallomások videófelvételen történő rögzítése

A kihallgatások során beszerzett vallomások a mai napig a legfontosabb bizonyítékok közé tartoznak. Éppen ezért mindig kiemelkedő fontosságú, hogy a rögzített vallomások vajon mennyiben felelnek meg a valóságban történteknek.

A valóság alatt itt egyaránt értenünk kell a kihallgatáson történteket, illetőleg a múltban megtörtént eseményeket amelyeket éppen a vallomás lenne hivatott rekonstruálni.

A kihallgatás maga is egy kommunikációs folyamat, melyben a kihallgató éppúgy befolyással lehet (és általában van is) a kihallgatottra, vallomásának tartalmára, mint ahogy fordítva.

Egy büntetőügyben minden mondatnak rendkívüli jelentősége lehet, amelyet adott esetben évekkel később próbál meg értelmezni az ügyben eljáró bíróság és ilyenkor jönnek a magyarázatok, hogy „én ezt nem így értettem”, „nem ezt mondtam”, kényszerítették befolyásolták, stb., amelyek már igen ritkán találnak érdeklődő, nyitott fülekre.


Nyilvánvalóan ideális lenne, ha minden egyes vallomást videó felvételen rögzíteni lehetne és bármilyen a vallomás tartalmával, a rögzítésének körülményeivel kapcsolatos kérdés merülne fel akkor ezeket vissza lehetne nézni.
Ez ugyanakkor akkora digitális adatmennyiséget jelentene, amelyet egyszerűen képtelenség lenne tárolni. Elképesztő összegű beruházásra lenne szükség egy ilyen óriási szerver park felállítása és működtetése. Erre nincs lehetőség.

Röviden tekintsük át milyen szabályok vonatkoznak a kihallgatások videófelvételen történő rögzítésére.

Amit én egyszerűen videó felvételnek nevezek, azt a büntetőeljárásról szóló törvény (a továbbiakban Be.) így definiálja:


e törvény alkalmazásában kép- és hangfelvétel: a képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel. [Be. 10. § (1) 8. pont.]

A büntetőeljárási törvény lehetőséget biztosít a vallomások videófelvételen történő rögzítésére, de nem minden kihallgatás vontkozásában.

Erre a három fő esetben kerülhet sor:

– a törvény kifejezett kógens előírása alapján.
– indítványra, a költségek megelőlegezése mellett, vagy akár anélkül,
– a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság saját döntése alapján.

A videófelvétel készítésének kötelező esetei:

  • 14. életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén, [Be. 88. § (1) bekezdés d, pont]
  • a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a 18. életévét nem töltötte be, [ 89. § (4) bekezdés b, pont]
  • telekommunikációs eszköz használata esetén, [ 120.§]
  • írásképtelen, írástudatlan személy részvételét igényű eljárási cselekmény esetén.

A videófelvétel készítése indítvány alapján:

– a Be. 58.§ (4) bekezdés értelmében a gyanúsított, a védő illetve a sértett maga is indítványozhatja az eljárási cselekmény fenti módon történő rögzítését a költségek egyidejű előlegzése mellett.

Az indítványra történő rögzítés esetén a költségek megfelelő időben történő előlegzés esetén nem tagadható meg.

Az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) határoz meg további részletszabályokat:

Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a gyanúsított, a védő vagy a sértett indítványára az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt készít, ha

  • az indítványozó a felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségét az eljárási cselekmény előtt legalább öt nappal megelőlegezi, vagy
  • a felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségének megelőlegezésére az eljárási cselekményt megelőző öt napon belül kerül sor, és a kép- és hangfelvétel készítéséhez szükséges technikai eszközök egyébként rendelkezésre állnak.

Ha azonban mindezek alapján az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készítésének nincs helye, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztőjét tájékoztatni köteles arról, hogy az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel készíthető.

Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a gyanúsítottnak, a védőnek vagy a sértettnek az eljárási cselekményt megelőzően előterjesztett indítványára ugyanis az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt készít, ha az indítványozó a felvétel készítésének költségét az eljárási cselekmény előtt megelőlegezi.

Azaz ebben az esetben is terheli az indítványozót költség előzetes megfizetése.

Az erre vonatkozó indítványok előterjesztése esetén az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatni köteles az indítványozót:

  • az előreláthatóan felmerülő költségről,
  • a költség megelőlegezésének módjáról és
  • határidejéről, valamint arról, hogy
  • a felvétel készítésének költsége nem bűnügyi költség.

Ezen tájékoztatásnak azért is van külön jelentősége, mert ha viszont a kép- és hangfelvétel készítésének költsége a megelőlegezett költséget meghaladja, (azaz hosszabb idejű a kihallgatás, mint ahogyan azt a nyomozó hatóság kalkulálta)  az indítványozó a különbözet megfizetésére nem kötelezhető.

A kép- és hangfelvétel készítésének költségeként – az eljárási cselekmény időtartamához igazodóan – megkezdett óránként 5000 forint, de legalább 10 000 forint költségátalányt kell megállapítani.

A folyamatos hangfelvétel készítésének költségeként egyszeri 2000 forint költségátalányt kell megállapítani.

A kép- és hangfelvétel, valamint a folyamatos hangfelvétel készítésével kapcsolatban megjelölt összeget az ügyészség vagy a nyomozó hatóság számlájára kell befizetni.

Ha a megelőlegezett költség meghaladja a kép- és hangfelvétel készítésének költségét, a különbözetet az előleget megfizető személy részére vissza kell téríteni. Ha viszont a kép- és hangfelvétel készítésének költsége a megelőlegezett költséget meghaladja, az indítványozó a különbözet megfizetésére nem kötelezhető.

A megfizetett költség összege a kép- és hangfelvételt, illetve folyamatos hangfelvételt készítő ügyészség vagy nyomozó hatóság bevétele.

A bíróság eljárására vonatkozó szabályok

A bírósági eljárás során az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni az előzőekben ismertetett előírásokat:

az eljárási cselekmény megkezdésekor a bíróság tájékoztatja a jelen lévő személyeket, hogy az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett írásbeli jegyzőkönyvezés

  • helyett kép- és hangfelvétel vagy
  • mellett kép- és hangfelvétel vagy folyamatos hangfelvétel készül.

Ha a kép- és hangfelvétel, illetve a folyamatos hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, valamint a felvétel más, indítványtól eltérő módon történő készítésének technikai feltételei nem állnak rendelkezésre, és a Be. alapján kép- és hangfelvétel készítése nem kötelező, a bíróság az eljárási cselekményről vagy az eljárási cselekmény megszakítást követő részéről kizárólag írásbeli jegyzőkönyvet készít.

A jogszabályban meghatározott módon hitelesített kép- és hangfelvétel jegyzőkönyvnek minősül.

Ha az eljárási cselekmény helyszínén jegyzőkönyvvezető nem volt jelen, az írásbeli kivonatban fel kell tüntetni a leírás időpontját, és azt, hogy az a kép- és hangfelvétel alapján készült.

 A bíróságnak a digitális kép- és hangfelvételt a felvétel elektronikus aláírásával vagy a felvételen elektronikus bélyegző elhelyezésével három munkanapon hitelesítenie kell.

Ha az eljárási cselekményről nem digitális felvétel készülne, a bíróság a felvételt digitalizálja és a digitalizált felvételt hitelesíti. Ez azonban a gyakorlatban kizárható.

A felvétel készítésének mérlegelésen alapuló, vagy feltételhez köthető esetei:

a nyomozó hatóság, ügyészség vagy a bíróság bármikor dönthet úgy, hogy a kihallgatást videó felvételen rögzíti, azonban egyes mérlegelési eseteket a jogalkotó külön nevesíti. Ezek olyan súlyú eseteke, amikor ha nem is kötelező a felvétel készítése, de azért nyomatékosan megfontolandó.

Ilyenek pl. a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések:

a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését és kíméletét az eljárás érdekeire figyelemmel, lehetőség szerint az alábbi intézkedésekkel segíti elő: …

kép- és hangfelvételt készíthet az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekményről.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében a 85. §-ban meghatározott intézkedések mellett:…

eljárási cselekményről hang-, vagy kép- és hangfelvétel készítése esetén elrendelheti az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait technikai úton torzító másolat készítését,

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén (így pl. a kihallgatása során) lehetőség szerint kép- és hangfelvételt készít.

Fontos, hogy a felismerésre bemutatás során is szóban tesz nyilatkozatot a felismerő:

a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak  ha más lehetőség nem áll rendelkezésre – felismerésre személy vagy tárgy kép-, hang, vagy kép- és hangfelvételen is bemutatható. [Be. 210. § (1) bekezdés]

A Be. 213. § (4) bekezdése szerint a szemléről, a bizonyítási kísérletről és a felismerésre bemutatásról – lehetőség szerint – kép- és hangfelvételt kell készíteni.

A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel:

Be. 358. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről írásbeli jegyzőkönyvet készít.

(2) Jogszabály elrendelheti az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett

a) folyamatos hangfelvétel vagy

b) kép- és hangfelvétel készítését.

(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jogszabályban meghatározott eseteken kívül indítványra vagy hivatalból is elrendelheti az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.

(4) Az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza.

(5) A folyamatos hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel az adott eljárási cselekmény során történteket – a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével – megszakítás nélkül rögzíti.

(6) Ha az ügyészség és a nyomozó hatóság fontos okból az eljárási cselekményt rövid időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos hangfelvétel, illetve a kép- és hangfelvétel is megszakítható.

A közelmúltban sértett jogi képviselőként vettem részt egy kihallgatáson, ahol a kihallgató a sértett érdemi vallomásának előadását követően a videókamerát leállította, és az észrevételeket, indítványokat már nem rögzítette a felvételen. Az eljárása sajnos jogszabálysértő volt, bár ettől szerencsére a korábban rögzítettek felhasználhatóak maradtak.

A kihallgatásról készült videófelvételt az ügyiratok között kell kezelni, azonban a felvételt a jogszabályban kijelölt központi infrastruktúra-szolgáltató által biztosított infrastruktúrán kialakított tárhelyen, a jogszabályban kijelölt központi alkalmazás-szolgáltató által működtetett informatikai rendszerben (a továbbiakban: Központi Médiatár) kell kezelni.

A Központi Médiatárhoz való hozzáférést – a felhasználói jogosultságok biztosítása és gyakorlása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter közreműködésével – a központi alkalmazás-szolgáltató biztosítja.

A központi infrastruktúra-szolgáltató és a központi alkalmazás-szolgáltató a feladatát

  • a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal kötött, a Központi Médiatár üzemeltetésével, az ahhoz való hozzáféréssel, illetve az informatikai együttműködéssel kapcsolatos részletes technikai szabályokat is – ideértve a naplózási adatok megismerésével kapcsolatos rendelkezéseket – rögzítő adatfeldolgozási szerződés alapján,
  • a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság adatfeldolgozójaként látja el.

A Központi Médiatárhoz való hozzáférés magában foglalja a felvétel Központi Médiatárba való feltöltését, a felvétel elérését, ideértve annak lejátszását és letöltését, valamint a törlését is.

A központi alkalmazás-szolgáltató a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság számára a Központi Médiatárhoz való hozzáférést a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által működtetett informatikai rendszeren keresztül, valamint webes felületen is biztosítja.

A központi alkalmazás-szolgáltató a Központi Médiatár működtetése során naplózza az ahhoz történő valamennyi hozzáférést, illetve ennek kísérletét.

A Központi Médiatárhoz az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezik hozzáféréssel, amely az ügyben

  • a büntetőeljárást folytatja,
  • eljárási cselekményt végez, vagy
  • jogszabály alapján irányítási, felügyeleti jogkörére vagy egyéb büntetőeljárási feladatára tekintettel az ügyiratokhoz hozzáférhet.

A felvétel feltöltése a Központi Médiatárba:

a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a felvételt – amennyiben torzított felvétel is készült, a torzított felvételt is – a készítését követően öt napon belül feltölti a Központi Médiatárba.

A felvételt az adatfeldolgozási szerződésben meghatározott formátumban kell feltölteni a Központi Médiatárba.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság feljegyzést készít arról, ha a felvételt nem abban a formátumban tölti fel, ahogyan az készült, így különösen, ha azt digitalizálta, torzította vagy azon egyéb technikai átalakítást végzett. A feljegyzést az ügyiratok között kell kezelni.

A feltöltést követően a Központi Médiatár által kiállított egyedi azonosítót az ügyiratok között kell kezelni.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a feltöltést követően  törli a felvételt a feltöltést megelőzően használt adathordozóról. Kivéve:

a hozzáféréssel rendelkező bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság tagja, alkalmazottja, dolgozója a Központi Médiatárban tárolt felvételről a feladatkörének ellátása körében, a saját rendszerében munkapéldányt hozhat létre. A felvétel feltöltését követően a feltöltést megelőzően használt adathordozón lévő felvétel munkapéldányként felhasználható. A munkapéldány nem képezi az ügyiratok részét.

A minősített adatot tartalmazó felvétel nem tölthető fel a Központi Médiatárba. Ha a Központi Médiatárban tárolt felvétel minősített adatot tartalmaz, a letöltést követően onnan haladéktalanul törölni kell.

A büntetőeljárás során a Központi Médiatárban tárolt felvétel megismerésére e rendeletnek az ügyiratok megismerésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

  • a megvizsgálást a felvétel – ideértve a feltöltött felvétellel azonos munkapéldányt is – lejátszásával,
  •  az ügyirat kézbesítését a letöltött felvétel – ideértve a feltöltött felvétellel azonos munkapéldányt is -kézbesítésével vagy továbbításával kell biztosítani.

Az előzőekben kifejtettek tekintetében további részletszabályokat határoz meg a Rendőrség számára  büntetőeljárási törvényben meghatározott kép- és hangfelvételek rögzítésére szolgáló technikai eszközök alkalmazásának szabályairól szóló 41/2018. (VII. 11.) ORFK Utasítás.

Az adatrögzítés megkezdése előtt az eljárási cselekménnyel érintett valamennyi személy jelenlétében próbafelvételt kell készíteni. A próbafelvételt az eljárási cselekmény vezetője megtekinti, és ha az a felvétellel szemben támasztott követelményeknek megfelel, a próbafelvételt törli.

Az adatrögzítés az erre történő figyelemfelhívással, a rögzítést előíró jogszabályi rendelkezésről vagy döntésről adott rövid tájékoztatással kezdődik, az eljárási cselekmény csak a tájékoztatást követően kezdhető meg.

Az adatrögzítés az eljárási cselekmény vezetőjének döntése alapján akkor szakítható meg, ha az eljárási cselekményt meg kell szakítani, és a megszakítására okot adó körülmény felvételen történő rögzítése az eljárás céljával összeegyeztethetetlen.

Ha az adatrögzítést az eljárási cselekmény vezetője megszakította vagy az technikai okból megszakadt, az eljárási cselekmény folytatásakor az adatrögzítést az arról szóló tájékoztatás megismétlésével kell indítani, közölni kell az eljárási cselekmény jellegét, megkezdésének, megszakításának és tovább folytatásának időpontját. Ha az eljárási cselekményt az adatrögzítés megszakításakor vagy megszakadásakor nem függesztették fel, az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvnek az adatrögzítéssel nem érintett tartalmát az ismételt tájékoztatást követően az eljárási cselekmény vezetője összefoglalja.

Az eljárási cselekmény befejezése előtt az érintettet tájékoztatni kell a felvétellel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó szabályokról, valamint a felvétellel kapcsolatos eljárási jogairól. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvet az érintett elé kell tárni, és azt vele alá kell íratni, az aláírás megtagadása esetén annak tényét kell a jegyzőkönyvben rögzíteni, az adatrögzítés ezt követően fejezhető be.

Az eljárási cselekményről készült felvétel tárolási helye átmenetileg a Nova Média Tár, majd a Központi Médiatár, ezen kívül a rendőrségi adatkezelő szerv vezetője által meghatározott rendben a munkapéldányok tárolási helye lehet.

A felvételt a rögzítést követő legkésőbb 5. napon fel kell tölteni a Nova Média Tárba. A feltöltés eredményességét a Nova Média Tárban visszajátszással ellenőrizni, majd a memóriakártyát törölni, szükség esetén formatálni kell.

Az eredeti felvétel az ügyben eljáró ügyész, bíró, szakértő számára adható át.

Ha a felvételen zártan kezelt adat hangzik el, a zártan kezelt adatok elhangzásának idejére hangelnyomással torzítást kell alkalmazni. Az így torzított felvétel az ügyiratok részét képezi. A Be. 99. § (5) bekezdésében meghatározott jogosultakon, valamint a zártan kezelt adat érintettjén kívül bármely más személy részére a megismerési jog kizárólag az így torzított felvétel átadásával biztosítható. Zártan kezelt adatot felismerhetően tartalmazó felvétel másolatban a zártan kezelt adat érintettje számára sem adható ki.

A folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel esetén tájékoztatni kell az eljárási cselekményen jelen lévő személyeket, hogy a felvételt – az eljárási cselekmény befejezésétől számított nyolc napon belül – mikor és hol hallgathatják, illetve tekinthetik meg.

Előfordulhat, hogy az írásbeli jegzőkönyv és a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel tartalma eltér egymástól, ebben az esetben az eltérés okát tisztázni kell.

A jegyzőkönyvet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szükség esetén kijavítja vagy kiegészíti, és arról az érdekelteket tájékoztatja.

Az eljárási cselekményt, illetve – ha ez később történt meg – a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc napon belül a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják, akik az eljárási cselekményen jelen voltak.

A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni, arról új jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy az indítvány elutasítását az ügyiratokban fel kell tüntetni. A kijavítást és a kiegészítést az eljárási cselekményt végző ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja aláírja.

A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei a bírósági szakban

Be. 445. §-ában foglaltak szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni kell ha az eljárási cselekményekről kép- és hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvből írásbeli kivonatot kell készíteni, amely tartalmazza

– az eljáró bíróságot és az ügy számát,

– a vád tárgyát a bűncselekmény és a vádlott nevének, illetve – azonosításra alkalmas – megjelölésének feltüntetésével,

– a bírósági eljárás helyét, a tárgyalás kitűzött és tényleges megnyitásának időpontját, eltérés esetén annak okát, valamint a jegyzőkönyv lezárásának időpontját,

– a bíróság eljárásának formáját és azt, hogy az eljárás nyilvános-e,

– a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jelen lévő ügyész, védő, tolmács, szakértő és tanú nevét,

– a jelen lévő vádlott nevét, illetve – azonosításra alkalmas – megjelölését,

– az e törvényben meghatározott más személyes adatokat,

– az eljárási cselekményen jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben van jelen,

– azt, hogy hallgatóság jelen van-e.

 a vádlott és a tanú kihallgatásának, a szakértő meghallgatásának, a bizonyítási cselekmény és a perbeszédek kezdő időpontját, és

– a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott nem ügydöntő végzéseket.

A videófelvétel készítése mellett is tartalmazatja a jegyzőkönyv írásbeli kivonata mindazt, amit akkor tartalmazott volna, ha nincs felvétel készítés. 

Ha az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvvezető jelenléte az eljárási cselekményen nem kötelező.

Dr. Csontos Zsolt LL.M.

gazdasági büntetőjogi szakjogász

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .