Az új büntetőeljárási törvényünk a sértett jogait a korábbi kódexhez képest többlet jogokat biztosítva szabályozza. Az új Be. általános indokolása hangsúlyozta, hogy a sértett határozott törvényi támogatásban kell, hogy részesüljön, lehetőséget és segítséget kell kapjon ahhoz, hogy az őt ért sérelmeket előadhassa, ezáltal fel dolgozhassa, továbbá a jóvátételi igényének érvény szerezhessen.
A Be. a sértett fogalmát a természetes személyeken kívül a jogi személyekre is kiterjeszti: a sértett az a természetes vagy nem tényleg te nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette, határozza meg a Be.50. §-a.
A sértett általános jogait a Be 51. §(1) bekezdése határozza meg:
A sértett jogosult arra, hogy
| bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen |
| a perbeszédek során felszólaljon |
| a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és a törvényben meghatározottak szerint szerint kérdéseket tegyen fel |
| az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat -a törvényben meghatározott kivételekkel- megismerje |
| a büntetőeljárási jogairól , és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomkzó hatóságtól felvilágosítást kapjon |
| a törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen |
| segítő közreműködését vegye igénybe, polgári jogi igényét érvényesítse, ezen szándékát már a nyomozás során bejelentse |
| magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen |
A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
A sértett bármikor nyilatkozhat arról is, hogy a továbbiakban az eljárásban sértetti jogait nem kívánja gyakorolni. A nyilatkozat nem zárja ki, hogy az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa. A sértett a nyilatkozatot bármikor visszavonhatja. Ha a sértett a nyilatkozatot visszavonta, sértetti jogait a büntetőeljárásban a továbbiakban a visszavonástól gyakorolhatja.
Ebben az esetben a sértett bejelentett polgári jogi igényét vagy az erre vonatkozó szándéknyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni.
Az új kódex a sértettnek további különleges, korábban nem létező jogokat is deklarált:
A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben
| a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről | ||
| a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról | ||
| az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról | ||
| az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről | ||
| a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról | ||
| javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról |
Ezen jogok biztosítását hazánk nemzetközi kötelezettségeinek betartása indokolta. Erre azokban az esetekben lehet szükség, amikor az áldozat sérelem veszélyének vagy azonosított kockázatának lehet kitéve. E körben olyan tényezőket, adatokat kell figyelembe venni, mint például a bűncselekménynek a tárgyi súlya, az elkövető személye, az elkövetés körülményeiből az elkövető személyiségéből a megtorlásra levonható következtetések, stb.
Az eljárás ügyiratait a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben az erre irányuló indítványra ismerheti meg.
A megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed, ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a további bizonyítási eszközöket is.
Nem képezi az eljárás ügyiratainak részét az ügyészség és a nyomozó hatóság között a felügyelet és irányítás gyakorlásával összefüggésben keletkezett ügyirat, különösen az ügyészségi utasítás, nyomozási terv, határozat tervezet és az előterjesztés.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését
- a megvizsgálás lehetővé tételével,
- erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával,
- saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével,
- az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével, illetve
- jogszabályban meghatározott egyéb módon (pl. elektronikus úton) biztosítja.
A megismerés joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.
A megismerés joga, illetve a megismerésnek módja nem korlátozható:
- az olyan eljárási cselekményről készült ügyirat vonatkozásában, amelyen az indítványozó jelen volt, vagy e törvény rendelkezései szerint jelen lehetett és
- a szakvélemény vonatkozásában.
A megismerés – indítványnak megfelelő – biztosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az indítvány előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az ügyiratai közül azoknak a megismerését, amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta.
Az iratok megismerési joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, a minősített adatok kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.
Vannak azonban olyan sértettek is, amelyeknek mindezeken túl még további többlet jogai vannak. Ezek attól függ, hogy a sértett kárigényét is érvényesíti-e a büntetőeljárásban, vagy magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként lép-e fel.
Magánvádló ez a sértett aki:
- könnyű testi sértés,
- magántitok megsértése
- levéltitok megsértése
- rágalmazás
- becsületsértés
- kegyeletsértés,
- becsület csorbítására alkalmas hamis kép vagy hangfelvétel készítése
esetén a bírósági eljárásban a vádat maga képviseli. Ebben az esetben kvázi ügyész, sértett és akár a tanú is egy személyében.
Pótmagánvádló
az a természetes vagy nem természetes személy aki-törvényben meghatározott esetekben- a közvádló helyébe lép, közvádas bűncselekmények esetében átveheti illetve folytathatja a vád képviseletét(Be. 54.§). A pótmagánvádló nem magánvádlót, hanem bizonyos konkrét esetekben a közvádlót pótolja, az ő helyébe lépve a pótmagánvád feltételeit és a pótmagánvádra folyó eljárást a büntetőeljárási törvény a külön eljárások körében a CV. fejezetben részletezi.
Magánfél
az a sértett, aki a terhelttel szemben a vád tárgyává tett cselekményből adódó vagyoni kárát érvényesíti. Azonban a magánfél csak:
- érdemben elbíráló döntést fellebbezhet,
- egyezség esetében nem hagyható jóvá,
- másod-harmad fokon nem emelhető,
- nincs helye előzetes végrehajthatóságnak.
Ebben az esetben a magánfél mint sértett a bírósági eljárásban tehát olyan polgárjogi igényt (kárigényt) érvényesíthet, amely őt az elbírált bűncselekmény folytán érte (Be. 55. §). A bíróság:
- kötelezheti a vádlottat a polgárjogi igény megfizetésére,
- el is utasíthatja a polgári jogi igényt (ha azt alaptalannak tartja) vagy
- egyéb törvényes útra is utasíthatja, ha elbírálása az eljárás befejezését késleltetné.
Ismételen hangsúlyozom, hogy a sértettnek fellebbezési joga csak a polgári jogi igényének érdemben elbíráló rendelkezése ellen van. Így tehát polgárjogi igényinek egyéb törvényes útra történő utasításával szemben nincs jogorvoslati lehetősége a büntetőeljárásban.
